A munkám abból áll, hogy emberekkel a jövőről, a célokról beszélgetünk. A napokban egy merész következtetésre jutottam a tapasztalatokból, de nem tudom, hogy helyes-e.
1. A legtöbben nem rendelkeznek életcéllal. ( a megélni valahogy, lesz ami lesz nem cél)
2. Aki nem rendelkezik célokkal, nem is nagyon, vagy csak felületesen tervez. (majd csak felneveljük valahogy a gyereket)
3. Aki nem tervez, nincsenek céljai, az előtt nincsen példa amihez szeretne hasonlítani.
4. Példa, példakép nélkül nem leszünk ura az adottságainknak, képességeinknek. Nem fedezzük fel saját magunkban rejlő lehetőségeket. Hagyjuk magunkat sodortatni az élettel. Alapvetően elégedetlenek vagyunk.
Te mit gondolsz? Szavazz, és írd le a véleményed!